Küzdelemben született (1790 — 1806)

„II. József halálának évében fogalmazódott meg Somogy megye irányítóinak körében a gimnázium felállításának gondolata. Az 1790. május 19-én tartott megyegyűlésen kimondották, hogy „ilyen népes és kiterjedt vármegye székhelyén többé nem nélkülözheti a gimnáziumot".
Tulajdonképpen az 1790-es esztendő tekinthető a Kaposvárott felállítandó gimnázium kezdetének, ez a szerény kijelentő mondat pedig története kezdő sorának. A kaposvári gimnázium létrehozásáért folytatott harcot a megyei rendek indították 1790-ben, és egyedül vívták 1793-ig. Őket illeti meg a kezdeményezés érdeme. A megoldás központi kérdése, hogy milyen pénzalapból épüljön az iskola...”

A fenti sorok Dr. Miklós Endre könyvéből valók. A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium címet viselő munka 1990-ben, nagyon lelkiismeretes, hosszú kutató munka eredményeként jelent meg. Az iskola történetének ezen alapműve, mely az Iskolák a múltból sorozatban jelent meg, 1989-ig tárgyalta az iskola történetét. A könyv, több más iskolatörténeti anyaggal együtt letölthető honlapunkról, így az iskola múltja iránt érdeklődők ezúton is forrásanyaghoz juthatnak.

Az alábbiakban - Dr. Miklós Endre nyomán - az iskola történetének kronológiai vázlatát tesszük közzé, mely 1989 szeptemberéig tart, majd a történelmi munkaközösség állított összeállított eseménysorral folytatjuk.

Kronológiai vázlat

1790. május 19-én Somogy megye közgyűlése elhatározta, hogy a megye területén gimnáziumot létesít, ennek érdekében megkezdődött a szervezőmunka.

1794-ben eredménnyel járt a megyegyűlés adakozásra szóló felhívása; ugyanebben az évben a helyi földesúr megígérte, hogy gondoskodik iskolaépületről.

1796-ban a pécsi tankerületi főigazgatóság eldöntötte, hogy a gimnázium helyéül Kaposvár a legalkalmasabb. Kaposvár mezőváros is gyűjtést indított az iskola céljaira. Az

1806. január 8-án tartott megyegyűlésen kihirdették a helytartótanács határozatát: Kaposváron magánjellegű kisgimnázium nyílik, a vármegye, illetőleg a város fenntartásában, az átalakított egykori földesúri kocsmában.

 

1806 novemberének elején megkezdődött a tanítás a kisgimnáziumban, amely az

1810/11-es tanévre vált teljes négyosztályos kisgimnáziummá, az 1806-os Ratio Educationis szerinti tananyaggal.

1812. szeptember 29-én a helytartótanács megadta a nyilvánossági jogot a kaposvári kisgimnáziumnak.

1817. november 6-tól hatosztályos nagygimnázium. Az

1825/26-os tanévtől a korábbi latin tannyelv helyett latinul és magyarul oktatták az összes tantárgyat.

1827-ben újjáépítették az iskola épületét.

1844 őszétől a tanítás nyelve kizárólagosan a magyar.

1850. augusztus 13-án a tanügyi hatóság úgy határozott, hogy azután az Entwurf szerinti négyosztályos algimnáziumként működik tovább a kaposvári középiskola.

1851. március 27-én az algimnázium megkapta a nyilvánossági jogot.

 

1863-, 1864-es években új iskolaépületet emeltek, 1864 októberétől itt folytatódott a tanítás. Az

1869/70-es tanév elején az addigi városi-megyei fenntartású gimnáziumot átvette a Vallás– és Közoktatásügyi Minisztérium, és hatosztályos állami gimnáziummá fejlesztette.

1884-ben elkezdődött a főgimnáziummá alakulás a VII. osztály megnyitásával. Az

1885/1886-os tanév végén tartották az első érettségit. Az

1886/87-es tanévben megalakult az önképzőkör, amely később felvette Virág Benedek nevét. Az 1940-es évek végéig működött.

1896. május 11-én tették le az új (mai) gimnáziumi épület alapkövét,

 

1898. szeptember 8-tól itt folyt tovább az oktatás.

1905-ben létrejött a gyorsírókör, az 1940-es évek elejéig működött.

1915 és 1918 között a kaposvári gimnáziumban is tartottak hadiérettségi vizsgát.

1918 decemberében megalakult a baloldali jellegű Középiskolai Ifjak Szövetsége, kiadták lapját, a Voluntast.

1919 júliusában megszűntek.

1920. március 17-én megalakult az iskola cserkészcsapata, 1948-ig tevékenykedett. Ugyancsak 1920 tavaszán szervezték meg a Mária-kongregációt, ez 1949 januárjáig működött, akkor betiltották. Az

1922/23-as tanévben az iskola felvette egykori jótevője nevét: Somssich Pál Gimnázium.

1922-től az iskola tanulói eredményesen vettek részt az országos tanulmányi versenyeken.

1924 őszétől minisztériumi rendelkezésre az iskola fokozatosan reálgimnáziummá alakult. Az

1924/25-ös tanévtől működik az iskolai sportkör, megszervezték az énekkart, tevékenykednek a színjátszók, szavalók.

1924. június 29-én megalakult a kaposvári gimnáziumban végzett tanulók egyesülete, a (Reál)Gimnáziumi Diákszövetség. 1944-ig dolgozott.

1935 őszétől a reálgimnáziumot fokozatosan egységes gimpáziummá szervezték át, az országos középiskola-reform keretében. Az

1938/39-es tanévben megalakult a Diákkaptár, az

1939/40-es tanévben létrejött az ifjúsági Vöröskereszt helyi iskolai csoportja.

1945 és 1948 között a korábbi nyolcosztályos — 10-18 éves tanulók számára szervezett — gimnázium fokozatosan átalakult négyosztályos — 14-18 év közötti tanulókra számító — gimnáziummá, a hazai iskolarendszer teljes átszervezése következtében.

1947 őszén alakult meg a 48-as Ifjúsági Bizottság az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumának megünneplése. Ezt váltotta fel

1948 májusában a diákönkonnányzati céllal létrehozott Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége (röviden: Diákszövetség) iskolai helyi szervezete.

1948 őszén az iskola — felsőbb utasításra — új nevet vett fel: Táncsics Mihály Gimnázium.

1950 őszétől az iskolában humán és reáltagozaton folyt az oktatás, 1959 júniusáig. Az

1950/51-es tanévben a gimnáziumi igazgató vezetése alatt állt a tanítóképző (ahogy akkor nevezték: „pedagógiai gimnázium') ekkor induló első osztálya.

1950 őszén megszervezték az iskolában a DISZ helyi csoportjait, ezzel megszűnt mindegyik korábbi önálló ifjúsági szervezet.

1957 tavaszán létrejött a KISZ helyi iskolai szervezete az 1956 októberében szétesett DISZ utódaként.

1959 őszétől matematika—fizika, biológia—kémia, angol—francia szakosított tantervű osztályok indultak, később tagozatos osztályokká váltak a matematika, fizika, kémia, angol, francia tantárgyak változó párosításában.

1961 őszétől bevezették az iskolában a politechnikai képzést, az 5+1 oktatási rendet. Az 1960-as évek végéig ez fokozatosan leépült. Az

1962/63-az tanévben kezdődött a koedukált oktatás. Az

1965/66-es tanévben a gimnáziumi igazgató vezetése alatt állt az egészségügyi szakközépiskola ekkor induló első osztálya.

1972 őszén megszervezték a gimnáziummal közös igazgatás alatt az óvónőképző szakközépiskolát; ez az

1982/83-as tanév végéig működött.

1973 és 1980 között megtörtént az 1896 és 1898 között emelt iskolaépület teljes belső átépítése.

1975 őszétől az egyik gimnáziumi osztály mindegyik évfolyamon testnevelésre szakosított tantervű osztály.

1978 szeptemberétől megkezdődött az iskolában a szaktanterem-rendszerű oktatás. 1989. júniusáig élt. Az

1978-as új tanterv bevezetésével párhuzamosan megszűntek a korábbi szakosított tantervű osztályok, kivéve a testnevelésre szakosított osztályt.

1981 őszén kerültek bevezetésre a fakultációs foglalkozások a gimnázium III. és IV. osztályaiban.

1983 szeptemberétől az iskolában csak gimnáziumi oktatás folyik, évfolyamonként öt párhuzamos osztályban. Az

1986/87-es tanévtől matematika és német-orosz speciális tantervű osztályok indultak.

1989 szeptemberétől fakultációs foglalkozásokat vezettek be a gimnáziumi 11. osztályokban is.

 

Kapcsolódó anyagok:

Hírnevet szerzett somssichos-táncsicsos diákok

Képek az iskola történetéből